A számítógép egy komplex rendszer. Valójában az egységes rendszer három fõ részre osztható. A három fõ elem a központi egység (maga a számítógép), a perifériák és a szoftverek (pl.: operációs rendszer). A perifériákat más néven I/O azaz input/output eszközöknek hívják. Ezek az eszközök valósítják meg az adatok bevitelét (billentyûzet, egér) és a megjelenítésüket (monitor, nyomtató). 
A második generációs számítógépek kialakulását az 1960-as évek elejére tehetjük. Ebben az idõszakban kezdtek elterjedni a tranzisztorral szerelt gépek, és ezeket már második generációsnak nevezzük. A tranzisztorok segítségével kisebb, gyorsabb és megbízhatóbb gépeket lehetett készíteni, mint elektroncsövek használatával. Ezek a gépek már másodpercenként egy millió mûveletet tudtak elvégezni. A tranzisztorok használatával a gépek kevesebb energiát használtak, és élettartamuk kb. ezerszeresére nõtt, valamint olcsóbbá is váltak.
Az elsõ számítógépek mára már múzeumi darabokká váltak. A kezdet 1940 és 1954 közé tehetõ, amikor az elsõ elektroncsöves gépek megjelentek. A fejlõdésnek valójában a háborús idõszak adott hatalmas lökést. Az elsõ prototípust John Atanasoff és Cliffor Berry építette meg 1939-ben az Iowa State University-n és a gép az ABC nevet kapta. A német fejlesztésû Colossus 1943 decemberére készült el és az Enigma kódok visszafejtésére szolgált.
